Számomra az Iaido olyan, mint a zene. Minden kata  (formagyakorlat)  egy szám és ezeket a számokat mindenki a saját szíve szerint adja elő.  Habár a katák formája azonos, mégis mindenki belerak egy darabot önmagából és ezzel önálló, egyedi alkotássá emeli. Sajnos enbu (bemutató) közben nem látszik (legalábbis szerintem), hiszen ott a forma és nem a tartalom az elsődleges. Viszont ez által segíti az Iaido segíti az embereket az önkifejezésben, akárcsak a zene a tánc a festészet, vagy akármelyik művészeti ág. Ettől lesz az Iaido maga is művészet.  A másik rész a harc. Segít előhozni az emberben lakozó belső harcost, még ha nem is valós ellenfél ellen, vagy valós helyzetben. Úgy gondolom, mindenki szeret harcolni, ez része az emberi természetnek az emberi létnek, ezért is van olyan kevés béke a történelmünk során.  Így az Iaidoban paradox módon keveredik, egyesül az alkotás és a pusztítás.