1986 óta tilos abálnák kereskedelmi célú halászata, ám Japán a nemzetközi törvény kihirdetése óta semmibe veszi azt. A bálnahúsra hatalmas a kereslet a 130 millió lakosú országban, és a halász társaságok mindent megtesznek azért, hogy a búsás haszon fejében kielégítsék a vásárlók igényeit. Évente több mint ezer bálnát gyilkolnak le, hiába igyekeznek a természetvédők minden lehetséges eszközzel megakadályozni, hogy végleg kiirtsák az óriás vízi emlősöket. A háború a természetvédők és a halászok között egyre jobban elmérgesedik, a kihalás szélére sodródott fajok megmentésén fáradozó aktivisták és a fogyasztói társadalmat kiszolgáló halászok mára valóságos hadviselést folytatnak egymás ellen. A helyzet évről évre durvább, két hete már többen is életveszélybe kerültek, amikor összeütközött egy bálnavadászhajó és az őket akadályozni igyekvő természetvédők hajója.

Az egész eseményt filmre vették, így a világon bárki végignézhette, ahogyan a halászok, akik hajója inkább hadihajóra hasonlít, mint halászbárkára, vízágyúval lövik a természetvédőket. A Déli-óceánon odáig fajult az incidens, hogy végül a két hajó összeütközött. Természetesen mindkét fél a másikat okolja a történtekért. A Sea Shepherd nevű harcias amerikai természetvédő csoport szerint éppen a bálnák egyik hajóról másikra történő átrakodásának akadályozásával voltak elfoglalva, amikor az egyik japán bálnavadász hajó az útjukba állt. Paul Watson kapitány elmondása szerint a japán hajók mozgása miatt képtelen volt elkerülni az ütközést. A Japán Bálnakutatási Intézet szerint ellenben pont a természetvédők voltak azok, akik öngyilkos módon a halászhajóba vezették saját hajójukat. Emellett ökoterrorizmussal is vádolják az aktivistákat, akik állítólag rálőttek a halászokra. Az ütközés során senki sem sérült meg, ám ha ilyen mértékben agresszívvá válik a két fél, előbb-utóbb számítani lehet arra, hogy a háborúskodásnak áldozatai is lesznek – nem csak a bálnák személyében. Watson kapitány szerint soha ennyire nem voltak veszélyesek és agresszívak a halászok, akik mostanra már felfegyverzett hajóval futnak ki halászni.

A legszomorúbb, hogy a bálnavadászatot tudományos kutatásnak álcázzák, és lebukás esetén arra hivatkoznak, hogy az állatokat ilyen céllal ölték meg. Ahogy a halásztársaság neve is mutatja – Japán Bálnakutatási Intézet – a bálnavadászok azt a joghézagot használja ki, amely megengedi az állatok tudományos célú halászatát. Sajnos azonban az igazság az, hogy az állatokat azért gyilkolják le, hogy a húsukat méregdrágán árusítsák az ínyencségekre vágyó japánoknak. Ezzel a helyzettel mindenki tisztában van, az elszánt természetvédőkön kívül azonban senki sem lép fel a tiltott vadászat ellen. Az állatok lassan végleg kipusztulnak, és ez a japánokat cseppet sem érdekli. Úgy látszik, a természetvédelem nem erőssége a felkelő nap országának, annak ellenére, hogy számos japán környezetvédő is hevesen tiltakozik az illegális bálnavadászat ellen.