Hírek : Iaido edzőtábor és vizsga, Sportilia Olaszország |
Iaido edzőtábor és vizsga, Sportilia Olaszország
-pter- 2008.06.10. 11:54
2008 június 6 és 8 között tartották a toszkán hegyek között az egykori olimpiai faluban az olasz kendo szövetség idei nemzetközi edzőtáborát és iaido és kendo vizsgáját, ahol 6 vizsgázó, és két kísérő képviselte hazánkat.
Két autót töltöttek meg az Olaszországba készülő lelkes magyar iaidosok. Az első Kurucz Csaba vezetésével, Mihalik Hunor Sensei-el és kedvesével, Amandával a fedélzetén 5-én reggel indult Körmend felé, ahol csatlakozott hozzájuk Bajsz Péter is. Demeczky "Jenőbá" Jenő, Filák "Lombi" László és jómagam Mester Csaba Hyundai Cupéjával vágtunk neki az 1000 km-es útnak dél körül, miután az ügyvéd úr befejezte az napi munkáját. A vidám hangulatú utazás magyarországi része viszonylag eseménytelenül telt, ha leszámítjuk a nagykanizsai mekdrájvban történteket (kiborult üdítő, hajszál a fagyiban - mindkettő helyett kaptunk újat ;-) és a még el nem készült autópálya szakaszt. A horvát határt átlépve Zágrábig dél, majd nyugat felé tartottunk Szlovénia irányába. A szlovén hegyekben az egyik benzinkútnál megálltunk egy telefoninterjú erejéig, ugyanis az Esti Frizbi c. műsorból keresték a Nemzeti Vágtán történtek jogi megítélése okán. Csabi kiosztott úgy 8 évet, majd indultunk tovább. Lassan átértünk a kanyargós hegyi autópályán Olaszországba, majd a szürkület beálltával átvettem a kormányt, és tovább "üldöztük" Kurucz Csabiékat, akik jó 3 óra előnnyel indultak, de a körmendi kitérő - és sofőreink fölénye ;-) - miatt már csak úgy 100 km-el voltak előttünk. Időnkénti telefonos kapcsolattartás nyomán sikerült elnavigálnunk egészen a hegyek közé, ahol Csabáék útmutatása szerint (kövessétek végig a Sportilia táblákat) sikerült is eltévedni... ugyanis csak egy tábla volt, utána semmi. Tettünk jópár kitérőt, meglátogattunk egy tehenészetet - amit Mester Csabi vélt a tábor helyszínének először - majd Lombi navigálása nyomán végül megleltük a helyes irányt. Közben egy németnek nézett francia kocsit vagy háromszor elküldtünk a rossz irányba, amikor minket próbált követni :-). Végül sikerült megérkeznünk úgy 1 óra magasságában. A többiek már vártak bennünket, megittunk egy üdvözlő grappát, majd előkerült még Csabáék autójából némi hazai, végül nyugovóra tértünk.
Másnap reggeli után edzéssel kezdtük a napot. Három csoportba osztva három japán mester, Jamazaki, Miyata és Kamikokuryo Senseiek vezetésével készültünk a vasárnapi vizsgára. Péntek délelőtt Jamazaki Sensei ismertette az összes seitei kata pontos végrehajtását, amit Miyata és Kamikokuryo Senseiek mutattak be. Két óra elteltével a kendósok vették át a terepet, mi pedig átmentünk egy másik "terembe", ami igazából egy nagy sátor volt. Kissé hűvosebb volt a levegő, ugyanis meglehetősen borús idő fogadott minket, egyedül reggel sütött ki egy kicsit a nap. Gyakoroltunk még délig, majd ebéd következett. A délutáni edzés háromkor kezdődött, ahol Kamikokuryo Sensei foglalkozott a mi csoportunkkal. Járt már Magyarországon, a Kendo Hungária Kupán tartott egy rövidebb Iaido szemináriumot néhány évvel ezelőtt, Hunor Senseire emlékezett is, amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk. Egyre jobban sikerült ráhangolódni a zenken iaido szigorú szabályok által határolt mozgásrendszerére, és az itthon még néha-néha előforduló hibák is kezdtek elmaradozni. Vacsora után a társalgóban iszogattunk és beszélgettünk, majd nyugovóra tértünk.
Szombaton a program hasonlóan zajlott, mint pénteken, a vizsgákra fókuszálva gyakoroltunk tovább. Találkoztuk egy Itáliába szakadt magyar lánnyal, Csillával, aki már múlt évben is találkozott Hunorral és az akkori magyar csapattal. Elbeszélgettünk vele, már több mint 15 éve él kinnt, de tökéletes a magyar kiejtése. Azt mondta, az olasz elég hasonló ilyen szempontból, szóval nincs nehéz dolga. Este be kellett fizetni a vizsgadíjakat - amiről nem kaptunk semmilyen elismervényt :-P - és még írásbeli feladatot is le kellett adni, ami szerencsére nem kerülte el Jenőbá figyelmét, és hozott hozzá kitöltendő adatlapokat. Este rápihentünk a vizsgára, csak Mester Csabi - ő nem vizsgázott - és Bajsz Peti - ő meg kemény :-) - maradtak fennt sokáig.
Vasárnap az 1. danos vizsgával kezdtünk, ezt követte sorban a többi. Köszönhetően a jó felkészítésnek Hunor Sensei részéről, minden magyar vizsgázó sikeresen vette az akadályt. Hatodik danra hatan vizsgáztak, tanárunk jelentősen kiemelkedett a mezőnyből, így nem meglepő, hogy egyedül neki sikerült. Ennek a többi induló kevésbé örült, de ez nem kisebbítette a magyarok vigalmát. Hetedik danra is vizsgázott egy fő, kedves ismerősünk Emilio Gomez Sensei, aki a 2004-es budapesti kendo EB-n volt vezető bíró.
Az ebéd és a regisztrációs díj befizetése után három órakor indultunk hazafelé. Mivel Csaba már délelőtt jól érezte magát, és meglehetősen el is fáradt, én ültem a kormányhoz, ő pedig beült hátra aludni. Egy darabig együtt mentünk Hunor Senseiékkel, majd ők elkanyarodtak olaszország felé, mi pedig az ismert úton haladtunk visszafelé. Összedobtuk a maradék eurót, ami éppen elég volt az autópálya díjak kifizetésére, és egy tankolásra, amivel kihúztuk a magyar határig. Budapestre 2 órakor érkeztünk meg 11 órás utazással a hátunk mögött. Jól teljesített az autónk is, ugyanannyi idő alatt hazaértünk, mint az odaút volt, pedig 3 dannal többet kellett cipelni... :-)
|