Ismét hódítanak a gésafiúk!
-rt- 2009.01.04. 11:58
![](portal/pikk/image/news/aaaaa123.jpg)
A gésák ősei férfiak voltak. Alacsonyabb sorból származó csinos fiúk, akik az összejöveteleken zenével szórakoztatták a vendégeket. A nőknek ekkoriban még kizárólag a feleség, vagy az örömlány szerep jutott.
A szórakoztató művészek eleinte kizárólag férfiak voltak. Nők nem is vehettek volna részt egy társasági összejövetelen, hiszen vagy feleségek voltak, vagy örömlányok. Egyik sem az a kategória, akikkel férfi nyilvánosan szórakozik. Japánban legalábbis. A szolgálók meg közelébe sem juthattak uraknak, legfeljebb ha a ruhájukat mosták, vagy az ételt szolgálták fel. A szórakoztatók férfiak voltak, és férfiaknak nyújtottak élvezetet eleinte zenével, majd társalgással, költészettel. Néhány esetben egy-egy ügyes, zenéhez értő kurtizán vagy ügyes szolgálólány helyettesítette a művészurat, és az élelmes hölgyek rövid időn belül annyira kapósak lettek, hogy teljesen átvették a férfiak helyét a művészi szórakoztatás terén. Legalábbis, ami a társas összejöveteleket illeti, mert a színjátszás megmaradt a férfi művészek sajátjának, ott ők alakították a nőket továbbra is. A vendégeket viszont egyre nagyobb számú, külön erre szakosodott hölgyek részesítették a művészetek nyújtotta örömökben: táncoltak, énekeltek, kellemes beszélgető partnerek voltak. Ők a női gésák, és annyira kiszorították eredetileg férfiak által űzött iparból ellenkező nemű társaikat, hogy a gésa megjelölés régóta kizárólag női művészt jelent.
Vagyis, csak jelentett. Sok száz év után újra itt vannak a férfi gésák! A társadalom ha lassan is, de Japánba is változik, és jóideje egyre nagyobb az igény a hölgyek részéről is, hogy szabadidejükben képzett, kedves, minden – kivéve szexuális – igényüket kielégítő partner foglalkozzon velük. Amit eleinte csak a férfiak tehettek meg, mármint, hogy nyilvános helyen társaságban szórakozhatnak, azt már régóta megtehetik a nők is, de ez idáig hivatásos gésa, a kezdeti időktől eltekintve csak nő lehetett. Mint ahogy a férfiak annak idején igényelték a női társaságot, úgy a nőkben is jelentkezett ez az igény, csak természetesen fordítva: a gazdag japán nők igényes férfi társaságra vágytak, és ezzel visszatértek a gyökerekhez, ismét létjogosultságot adva a férfi gésáknak.
A modern férfi gésáknak ugyan az a feladatuk, mint tradicionális női társaiknak: kellemes partnereknek kell lenniük, hogy a kikapcsolódni vágyó hölgyek minél kellemesebben tölthessék el pihenésre, szórakozásra szánt idejüket. Keresetük is hasonlóan igen magas, és őket is gésákra szakosodott bárokban, éttermekben lehet megtalálni. A különbség talán annyi, hogy a modern férfi gésák minden tekintetben modernek, nem viselnek tradicionális ruhát, és nem követik a tradicionális társadalmi elvárást sem, miszerint a nő engedelmes társa a férfinak, lesi annak minden óhaját, és bármit azonnal megtesz a kedvéért. Ők ezt fordítva csinálják, és népszerűségük egyre nagyobb. Az igény hatalmas, és lassan túlszárnyalják női kollégáikat. Órabérük 1000 dollártól a csillagos égig terjed, és hónapokkal előre kell időpontot foglalni náluk. Ezek a csinos, fiatal fiúk hamar kedvencei lettek a dúsgazdag japán hölgyeknek, akik legfőbb vonzerejüket abban látják, miként a férfiak a női gésákban, hogy velük kötelezettség nélkül lehet szórakozni, senki nem fogja félreérteni a helyzetet, és esetleg többre gondolni, mint néhány kellemesen beszélgetéssel együtt töltött órára.
![](http://image.hotdog.hu/_data/members0/840/106840/images/Tyler_by_MyranndaMonstrosity.jpg)
|